Több mint 7 ezer budapesti új lakás van egy, vagy két negyedéves csúszásban az elsőként kommunikált átadási időhöz képest, de több ezer azoknak is a száma, ahol egy évet, vagy akár ennél is többet késlekedik az átadás. A kedvezményes áfa meghosszabbítása több időt engedett a fejlesztőknek, hogy befejezzék a projekteket, ez egyrészt több és hosszabb csúszásokhoz vezetett, ugyanakkor így több idejük maradt, hogy jobb minőségű lakásokat építsenek - derül ki az Eltinga által készített Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisából.
A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére március 18-án megalakult a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (a továbbiakban: LITT), annak érdekében, hogy szakmai fórumot biztosítson a hazai ingatlanpiac főbb szereplőinek.- szerepel az MNB legfrissebb közleményében.
Durva dráguláson ment keresztül mindössze 3 hónap alatt a budapesti újlakás-piac, a legfrissebb adatok alapján a lakások mintegy 56 százalékát átárazták a télen, ezeknek a 89 százaléka volt áremelés. Így a még szabad új lakások átlagos ára elérte a 63,5 millió forintot. Ezzel párhuzamosan a kereslet már egyre kisebb, mindössze 1600 lakást értékesítettek az elmúlt három hónapban a fejlesztők, amire évek óta nem volt példa - derül ki az Eltinga által készített Budapesti Lakáspiaci Riport adataiból.
Az elmúlt 10 évben az új építésű társasházakban csökkent a lakások átlagos mérete, de növekedett a szobák száma. Két azonos nagyságú otthon esetében mind többen választják azt, amelyikben több szoba van. A több szobára vonatkozó igényt a kibővített CSOK is támogatja, ám ha így megy tovább, egészségtelen irányba tolódik el az új építésű lakások piaca.
Alig van miből válogatnia annak, aki most keresgél a budapesti egy-, vagy kétszobás új lakások között, 50 négyzetméter alatt a lakások csupán 22 százalékát árulták még a fejlesztők tavaly év végén. Ebből a szempontból biztosan jobb helyzetben vannak azok, akinek van lehetősége akár egy 100 négyzetméternél nagyobb új lakást megvenni, ezeknek ugyanis még a fele szabad préda a piacon. Vannak közöttük egészen érdekes, egyszobás, vagy éppen hatszobás ajánlatok is, természetesen hatalmas terasszal.
A XII. kerület viszonylag belső részében, a János-kórháztól nem messze lévő zöldterületen, a Virányos úton építhetnek egy új lakóparkot, amennyiben az elkészült tervek alapján az önkormányzat megadja a szükséges engedélyeket - írja az index.hu.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleményben jelentette be, hogy versenyfelügyeleti eljárást indított a Hermina Center Ingatlanforgalmazó Kft. ellen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt.
Egészen színes képet mutatnak a fővárosi kerületek, ha az új lakások egy év alatt bekövetkezett drágulását nézzük, van kerület, ahol egy év alatt 5 százalékot alig emelkedtek az új lakások árai, de olyan is ahol a 40 százalékot is meghaladta a drágulás. Elsőként a főváros budai oldalán épülő új lakóingatlanoknál néztük meg, hogy mekkora az eltérés a mostani és az egy évvel korábbi kínálati árak között.
Megúszhatják-e az új lakások vásárlói a 2020-as áfaemelkedés miatti lakásdrágulást, ha addig nem készül el a lakásuk? Legálisnak ítéli-e meg az adóhatóság, ha akár már az alapozásnál kifizetik a vevők csaknem a teljes vételárat, hogy még az 5%-os áfakulcs alá essenek? Adnak-e hitelt a bankok jóval a használatba vétel előtt, hogy besegítsenek a 27%-os áfakulcs legális elkerülésébe? Ez a három fő kérdés foglalkoztatja manapság az új lakások piacának szinte összes szereplőjét. Ma reggel beérkezett hozzánk a Pénzügyminisztérium állásfoglalása, és az általunk megkérdezett szakértők fejében is tisztult a kép az elmúlt hetekben. Bőven maradtak azonban még gyakorlati kérdőjelek, főleg a hitelből lakást vásárlók esetében.
Az elmúlt napokban a régóta várt, de mégis valamiért váratlanul jött Varga-bejelentés tartja lázban a lakáspiac szereplőit, a fejlesztőktől, a bankokon át, a jogászokon keresztül, a vásárlókig. Mindenkit. Régóta várta a lakáspiac a végleges miniszteri állásfoglalást az 5%-os lakásáfa ügyében (sokan bíztak hosszabbításban), hiszen a bizonytalanság az egyik legkomolyabb akadály a piacon, pláne ha 2-3 éves fejlesztési ciklusról van szó, úgy mint manapság egy lakóprojekt esetében. Július 3-án este megkaptuk a választ. 2020. január 1-jétől újra a régi, a 27%-os áfa terheli az új építésű lakások nettó vételárát (legyen az egy elmaradt részlet, vagy a teljes összeg). És bár erre készülhetett a piac, mégis a rengeteg optimista, egymást erősítő szakmai vélemény miatt hidegzuhanyként ért (szinte) mindenkit a hír. Innentől pedig jön a megválaszolásra váró kételyek sokasága. Jogászok, adótanácsadók, ügyvédek, fejlesztők még hetekig, akár hónapokig is keresik majd a megfelelő válaszokat. Várják az újabb állásfoglalásokat akár a NAV-tól, akár a minisztériumtól. De mi ez az egész? Mi lesz a folyamatban lévő lakásokkal, és azok árával? Mi lesz a csúszásokkal? Mi lesz a bedőlésekkel? Mi lesz a lakáspiac lendületével? Mi lesz a használt lakások árával? Mi lesz a teljesítés előtt előlegként 5%-os áfával befizetett összegekkel (adóelkerülés?)? Mi lesz a sok kisebb vagy nagyobb fejlesztővel, eltűnnek a szerencsevadászok? Napestig sorolhatnánk, amikre a következő hetekben majd igyekszünk is válaszolni a piac szakértőinek bevonásával. Most röviden arról, amit eddig tudunk, és amilyen hatásokra számítunk.
Varga Mihály pénzügyminisztert kérdezték az Inforádió Aréna című műsorban, többek között az 5%-os lakásáfa hosszabbításával kapcsolatban, amire elég egyenes, már-már egyértelmű választ adott. "Nem tervezünk hosszabbítást, 2019. december 31-ig van ez az adókedvezmény... Arra bíztatok mindenkit, hogy aki tudja, eddig az időpontig vegye igénybe ezt az adókedvezményt!" - fogalmazott a pénzügyminiszter.
Az elmúlt években jelentősen emelkedő lakásárak a jövedelmek párhuzamos növekedése miatt ugyan nem rontottak drasztikusan a lakásvásárlók helyzetén, az állami támogatások ugyanakkor relatíve egyre kevesebbet érnek a piacon, vagyis a lakások és házak árának egyre kisebb aránya biztosítható az állami forrásból. Szintén jelentős a különbség Magyarországon belül az egyes területrészek között, a legkevesebbet Budapesten "éri" a CSOK, míg a legtöbbet a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.
Angela Merkel német kancellár múlt héten jelentette be, hogy a következő négy évben 6 milliárd eurót fordít majd a lakáspiaci kínálat növelésére, hogy ezzel enyhítse az egyre nagyobb méreteket öltő lakáshiányt. A tervek szerint 1,5 millió állami bérlakás fog épülni ebben az időszakban, emellett pedig adókedvezményekkel, illetve egyéb pénzügyi ösztönzőkkel is támogatnák a családokat az otthonteremtésben. Adódik a kérdés, hogy mi a helyzet hazánkban? Hogy áll a lakáspiac és mire lehet számítani a következő években?
Bár, mint korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet arra, hogy a sok horrorsztori mellett akadnak szép számmal korrekt módon eljáró fejlesztők, és jó minőségben megépült lakások, továbbra is érkeznek elrettentő rémtörténetek a piacról. Olvasónk egy 9. kerületi, több lakásprojekten már túllévő fejlesztővel járta meg. A problémák hasonlóak a korábbi panaszokhoz, jelentősen csúszik az átadás és rossz minőségben készülnek el a lakások.Ezek hátterében pedig egyértelműen a munkaerőhiány áll, gyakorlatilag már bármilyen kontár munkást felvennének egyes cégek, csak legyen emberük.
Egyre sürgetőbb az áfakulcs körüli bizonytalanság rendezése, hamarosan ugyanis leállhatnak a lakásépítések, hiszen egy 2018 második felében a semmiből indított projektet már a 2019 év végi határidő előtt nem nagyon lehet majd befejezni. Bár a szabályozás jelenleg egyértelmű a határidőt illetően, a piac azonban bízik a hosszabbításban. Az áfakulcs sorsa szempontjából fontos lehet, hogy milyen lakáspolitikai célokat kíván figyelembe venni az erről való döntésnél a vezetés, vagyis szeretné-e, hogy továbbra is legyenek elérhető áron új lakások, illetve szintén fontosnak tartja-e a lakásállomány új lakások révén történő megújulását. Szintén érdekes kérdés, hogy miként alakulhatnak az állami bevételek az áfakulcs visszaemelése esetén.
Tovább bővült az építőipar megrendelésállománya, az idei év első három hónapjában 592 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák hazánkban, vagyis 8 százalékkal magasabb összegben, mint tavaly ugyanezen időszakban. Míg a magasépítések, úgy tűnik, vesztettek a lendületükből, a mélyépítési szektor jelentősen belehúzott. A megindult út- és vasútépítések ugyanis rekordokat döntögetnek- derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
A rémtörténetek ellenére azért nem akar minden fejlesztő átverni bennünket az új lakások vásárlásánál. A megbízható vállalkozók termékei is ott vannak a piacon. A piaci körülmények azonban jelentősen nehezítik a tisztességes beruházók dolgát, és a jószándék ellenére őket is átverhetik például az alvállalkozóik. Ezért fontos, hogy körültekintően válasszunk a beruházók között, amikor új lakást szeretnénk vásárolni.
Ma már sokan nem elégednek meg csupán egy egyszobás otthonnal, sőt az elmúlt években a lakott lakásokon belül a 2 szobás lakások aránya is csökkent. Változnak tehát az igények és elvárások a lakásméreteket illetően, köszönhetően az elmúlt évek 86 négyzetmétert is meghaladó épített lakásnagyságának a lakott lakásokon belül a súlyok erősen eltolódtak.
Sopron, Székesfehérvár és Kecskemét került fel a képzeletbeli dobogóra az új építésű lakások átlagárait tekintve, vagyis a megyeszékhelyek közül ezekben a városokban a legdrágábbak az új lakások - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. Budapesthez képest azonban még itt is olcsón válogathatunk. A megyei jogú városokban közel háromszáz - pontosan 288 darab - projektet építenek vagy terveznek, melyek keretén belül közel 9000 lakás építése várható a következő egy-két évben. A legtöbb lakás Győrben fog felépülni, de a debreceniek is sok új lakás közül választhatnak.
